Egy szálloda élete

Nagyon rövid idő szükséges ahhoz, hogy a nyaralás tényleg luxussá váljon. Tegyük fel egy szálloda 20.000. nm-en üzemel. A gázt négyzetméterenként vette 500. forint / év áron. A villamosenergiát 1.000. forint / nm / év áron. A kettő együtt 1.500. ft / nm / év. Ez az elmúlt egy évben 500%-kal emelkedett. Lett belőle így 9.000. ft / nm / év. Nem tűnik soknak 9.000. ft / év. Számoljunk. 2019-ben mondjuk a villamosenergia és gáz ára lett volna 30.000.000., azaz harmincmillió forint. 2022-ben ugyanez 180.000.000.  A különbség egy nem csekély 150.000.000. forint csak a villamosenergia és a gáz költségében, minden más tényező változatlansága mellett. 180.000.000. forint az egy nap 493.151. forint költség. (itt most nem értekezünk a munkaerő költségének növekedéséről, amely szintén egy érdekes téma, mert egyre kevesebb szakképzett embernek kell ellátnia a feladatot, amely a közgazdaságtan alapjai szerint a bérek ugrásszerű növekedéséhez vezetnek) Ha valaki elmélázna miért lett drága egy szállod

 A nyár még a turisztikai szezonban lendületből várhatóan jól elmegy, de őszre szépen összeérnek majd a szálak. Az inflációtól nem véletlenül retteg a világ jelentős része. Alattomosan és sunyi módon eszi meg a magas infláció a háztartások jövedelmét. Egy hirtelen sokkot hamar észrevesz bárki, amikor azonban hónapról hónapra kevesebb marad a családi kasszában, akkor azt sokan lassabban realizáják.  Mindeközben a szállodák (és éttermek) számára a költségek növekedése az árak jelentős növeléséhez vezet. A magas infláció továbbá a bérek emelését is kikényszeríti. (Ezekről már sokat írtunk.) Van olyan étterem, ahol már heti árazás van. Őszre tehát kevesebb pénze lesz a lakosságnak, magasabb árakon tud turisztikai szolgáltatást igénybe venni és a legtöbb helyen romló minőség mellett. Aranykornak nem mondanánk a következő éveket.

 Nem sok kétség van ma már afelől, hogy a szűk árparitási klauzulák jogellenesek, minimum a versenyjogi szabályokba ütköznek, de már sok jogrendszerben kifejezetten tiltják is azokat. Ma, Magyarországon, a fogyasztóknak és utazóknak több milliárd forintos többletkiadást jelent, hogy nincs fellépés a szűk árparitási klauzulák ellen. Még mindig lehetséges ugyanis az alábbi, pl. a szallas.hu portál esetén.

Svájcban betiltották a szűk árparitás követelményét ( https://www.swissinfo.ch/eng/politics/hotel-booking-platforms-to-face-legal-restrictions/47657216 ). Mondjuk régóta ismert, hogy az a versenyjogi szabályokba ütközik és rendkívül káros a fogyasztói jólétre. 

 A forint gyengülése egy újabb döfés a turisztikai szektornak (a nyugati határszélen). Tegyük fel egy szállodában alkalmaznak 50 főt. Az 50 főért a szálloda pl. Sopronban versenyzik szinte egész Ausztriával.  Tegyük fel az 50 fő munkabére átlagosan 1200 EUR volt. 350 forint / EUR árfolyamon ez 21.000.000. forint.  400 forint / EUR árfolyamon: 24.000.000. forint.  A különbség 3.000.000. forint / hó. Ezzel csak az EUR gyengülését kompenzáltuk, az infláció és egyebeket még nem vettük figyelembe.  Ugye mennyivel könnyebb lesz megtartani a munkaerőt?