Egy szálloda élete

 Úgy tűnik ezt a platformot nem annyira szeretik a közösségi oldalak (mindig letiltják) és a Google sem, így átköltözünk a Medium felületére. 

 110/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről.  A jó (vagy rossz) hír, hogy a kis-közepes méretű szálláshelyek jó eséllyel a legkisebb kategóriába esnek (13. § (1) f)). Persze azért arra is készülni kell, hogy háborús veszélyhelyzetben lehet gyorsan felülírják és a lakosság ellátásában nem létfontosságú szolgáltatásokat majd átsorolják. :D (bármennyire fájó, de nem illogikus lenne)

A portfolion most jelent meg egy cikk, hogy:  "Most szólunk, hogy mindenki felkészüljön: hatalmas szupervihar közeledik Magyarország felé" Mi már jó ideje ezt feszegetjük. A tökéletes vihar már régen úton van, de még csak most lesz evidens sokak számára. Ettől sehol, semmilyen állambácsi nem fogja tudni megvédeni a cégeket és a lakosságot, az egyetlen amit lehet tenni az a darvinizmus kimaxolása.  Mi nagyjából erre a részre számolunk télre: " Az energiakorlátozások és a magas árak miatt a vendéglátás, a turizmus, illetve a teljes szolgáltatás szektor megroppanna Magyarországon, a feldolgozóipar pedig egyszerűen leállna, ha Németország recesszióba kerülne. Az építőipar már most is nehéz időket él át az alapanyaghiány, az áremelkedés, illetve a hazai költségvetési kiigazítások (állami beruházáscsökkentés) miatt, egy energiaválság közepette pedig leállna. Ebben a helyzetben jelentős mértékben emelkedne a munkanélküliség, amit a kormányzat nem igazán tudna megakadályozni. &q

 Ahol legalább egy óvodai csoport létszámának megfelelő munkatárs dolgozik, ott a munkáltató az elmúlt évtizedben megtanulhatta, hogy sokak számára a munkahelynek nincs becsülete, nincs értéke a munkahelyi stabilitásnak. A "stabil" munkatársak mellett igen jelentős halmazt képeztek azok, akik jöttek-mentek és jönnek-mennek. Ez most megváltozik. Ahogy a blogban korábban is írtunk erről, a válság idején két irányba tud továbblépni egy vállalkozás: fejleszt és fejlődik (ez a nehezebb és lassabb) vagy hozzányúl a költségoldalhoz. A költségoldalon az energiaköltségek drámai növekedése (ahogy erről sokszor beszámoltunk) lényegében alig kezelhető méreteket öltenek. A másik nagy költségelem egy szálloda életében a munkaerő költség. (Erről is sokat írtunk.) Az egyébként munkaerő és hozzáértő kollégák hiányával küzdő turizmusban ez is egy elég nehéz feladat. Mindazonáltal vélhetően rövidtávon (4-6 hónap) jelentős munkaerő kínálat fog megjelenni, ahogy lemegy a turisztikai szezon, amely

A turizmus levese nagyjából tavaly októberben, novemberben odakozmált. A feketeleves már rég itt van, csak a bevételek időleges növekedése miatt még nem ismerte fel mindenki, hogy a) be kellett volna már zárnia; b) haladéktalanul a szezon után be kell zárnia; c) van esélye végigbekkelni jövő tavaszig a helyzetet és olyan terméke van ami gigantikus válság során is menni fog (luxus termék). Ősszel jöhet az igazi feketeleves a turizmusban

 

 mármint abban a klubban ahol látni, hogy mennyibe kerül az energia és akik így látják miért drágul minden eszméletlenül. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220713/johet-a-tizszeres-aram-es-gazszamla-magyarorszagon-ezt-a-ket-abrat-sohasem-akartad-latni-556167 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220713/mennyit-fogok-fizetni-a-rezsiert-peldan-mutatjuk-mennyire-szallnak-el-a-szamlak-556127

 Elindult (egy újabb) szakmai turisztikai portál: igyutazunk.hu

 Olvassa el (a blog mellett) azt is:  Azt hitted, nem lesz rosszabb? Keserves árrobbanás előtt áll Magyarország

 Legtöbb szálloda elrejti a reggeli árát a szoba árába (nem biztos, hogy jól teszik, tekintettel arra, hogy a valós költségeket is elrejtik a vendég elől; a légitársaságok már régen rájöttek, hogy nem baj az, ha megmutatják). Egy reggeli ára sok összetevős, a helyszínt takarítani kell előtte, utána, fűteni kell, világítani kell, sok mosodai költség van egy reggelivel, tálalás, elektromos áram a melegen tartóknak (nem fogyasztanak keveset), stb. Ehhez jön a munkaerőhiány és azzal kapcsolatos munkabérköltség drámai mértéke (nem csak a felszolgáló, hanem a szakács, konyhai kisegítő, takarító) és ehhez csatlakozik az alapanyag költség. El lehet képzelni, ha a lakossági árak a szuperhatékony diszkontláncokban drámaian emelkednek, mi lehet az üzemi beszállítóknál:  Közel 30 százalékos az élelmiszerek árának inflációja, már a boltok sem bírják követni egymást | G7 - Gazdasági sztorik érthetően

 A poszt írásakor éppen 408,4 az EUR árfolyama. Hat hónap alatt 13.32%-kal gyengült a forint. Ha más országokban nem lenne válság, még örülhetnénk is (időlegesen) a forint gyengülésének, mert vonzóbb célpont lesz a turizmusban Magyarország. Mivel azonban máshol is kibontakozóban van a válság, valójában tragikus hír a turizmusnak minden szempontból.

 Egy apró a margóra. ( KicsiZso kissé kiakadt: a budai reggelizőhely tulajdonosával rengeteg vendéglátó érezhet együtt. ) Ez ennél sokkal rosszabb lesz. Sopronban (kínunkban) mosolygunk a budapesti és balatoni problémákon, mi már évekkel korábban voltunk ott, mint ők most.

 Korábbi bejegyzéseinkben sok oldalát bemutattuk már a válság szállodákra gyakorolt hatásait. Ma jöjjön plusz egy. Az inflációs nyomás és a magas áraktól való félelem elkezdte csökkenteni a szállodák iránti keresletet. Bár ígéretes nyárnak indult a szezon az a tippünk el fog maradni a várakozásoktól a szezon. Ennek legrosszabb hatásai között az lesz, hogy nem tudnak a szálláshelyek elég tartalékot felhalmozni az őszi tökéletes viharra és újabb covid hullámra.

Nagyon rövid idő szükséges ahhoz, hogy a nyaralás tényleg luxussá váljon. Tegyük fel egy szálloda 20.000. nm-en üzemel. A gázt négyzetméterenként vette 500. forint / év áron. A villamosenergiát 1.000. forint / nm / év áron. A kettő együtt 1.500. ft / nm / év. Ez az elmúlt egy évben 500%-kal emelkedett. Lett belőle így 9.000. ft / nm / év. Nem tűnik soknak 9.000. ft / év. Számoljunk. 2019-ben mondjuk a villamosenergia és gáz ára lett volna 30.000.000., azaz harmincmillió forint. 2022-ben ugyanez 180.000.000.  A különbség egy nem csekély 150.000.000. forint csak a villamosenergia és a gáz költségében, minden más tényező változatlansága mellett. 180.000.000. forint az egy nap 493.151. forint költség. (itt most nem értekezünk a munkaerő költségének növekedéséről, amely szintén egy érdekes téma, mert egyre kevesebb szakképzett embernek kell ellátnia a feladatot, amely a közgazdaságtan alapjai szerint a bérek ugrásszerű növekedéséhez vezetnek) Ha valaki elmélázna miért lett drága egy szállod

 A nyár még a turisztikai szezonban lendületből várhatóan jól elmegy, de őszre szépen összeérnek majd a szálak. Az inflációtól nem véletlenül retteg a világ jelentős része. Alattomosan és sunyi módon eszi meg a magas infláció a háztartások jövedelmét. Egy hirtelen sokkot hamar észrevesz bárki, amikor azonban hónapról hónapra kevesebb marad a családi kasszában, akkor azt sokan lassabban realizáják.  Mindeközben a szállodák (és éttermek) számára a költségek növekedése az árak jelentős növeléséhez vezet. A magas infláció továbbá a bérek emelését is kikényszeríti. (Ezekről már sokat írtunk.) Van olyan étterem, ahol már heti árazás van. Őszre tehát kevesebb pénze lesz a lakosságnak, magasabb árakon tud turisztikai szolgáltatást igénybe venni és a legtöbb helyen romló minőség mellett. Aranykornak nem mondanánk a következő éveket.

 Nem sok kétség van ma már afelől, hogy a szűk árparitási klauzulák jogellenesek, minimum a versenyjogi szabályokba ütköznek, de már sok jogrendszerben kifejezetten tiltják is azokat. Ma, Magyarországon, a fogyasztóknak és utazóknak több milliárd forintos többletkiadást jelent, hogy nincs fellépés a szűk árparitási klauzulák ellen. Még mindig lehetséges ugyanis az alábbi, pl. a szallas.hu portál esetén.

Svájcban betiltották a szűk árparitás követelményét ( https://www.swissinfo.ch/eng/politics/hotel-booking-platforms-to-face-legal-restrictions/47657216 ). Mondjuk régóta ismert, hogy az a versenyjogi szabályokba ütközik és rendkívül káros a fogyasztói jólétre. 

 A forint gyengülése egy újabb döfés a turisztikai szektornak (a nyugati határszélen). Tegyük fel egy szállodában alkalmaznak 50 főt. Az 50 főért a szálloda pl. Sopronban versenyzik szinte egész Ausztriával.  Tegyük fel az 50 fő munkabére átlagosan 1200 EUR volt. 350 forint / EUR árfolyamon ez 21.000.000. forint.  400 forint / EUR árfolyamon: 24.000.000. forint.  A különbség 3.000.000. forint / hó. Ezzel csak az EUR gyengülését kompenzáltuk, az infláció és egyebeket még nem vettük figyelembe.  Ugye mennyivel könnyebb lesz megtartani a munkaerőt?

 Mai nap a Booking.com az alábbi üzenetet küldte. " Kedves Partnerünk! Azért írunk Önnek, hogy tájékoztassuk, 2022. május 28-tól új jogszabály lép hatályba: az Omnibusz irányelv célja a fogyasztók jogainak javítása az Európai Unióban (EU) és az Európai Gazdasági Térségben (EGT). A kedvezményadás az egyik olyan téma, melyet lefed az Omnibusz irányelv. A 6a. cikkely új kedvezményadási szabályt határoz meg, amely hatással lehet az ügyfeleknek kínált kedvezményekre a Booking.comon. Az új kedvezményadási szabály szerint az árcsökkentés bejelentésében fel kell tüntetni az előző árat is, amely a legalacsonyabb kínált árat jelenti azon időszakra, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap. Mit jelent ez szállása számára? Ha kedvezményt kínál egy adott szoba és ár kombinációjára, az alapárnak (pontosan ugyanannak a szobának és árnak a kombinációja) az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie. Az alapár az, amellyel szemben a kedvezmény al

 Sok igazság van a cikkben:  https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/szallodak-az-elszallo-energiaarak-es-a-berkoltseg-csapdajaban-1181216 

 A szállodaipart az év nagy részében a túlkínálat jellemzi, ami rendkívül erős versenyben realizálódik. Az az árakon is hól érezhető, hogy visszaleng az inga pl. augusztusban (lásd pl.:  Ez brutális: másfél millióba kerül egy hét nyaralás a Balatonon | Nap Híre (naphire.hu) ). A szállodák szinte minden üzemelési költségtényezője, mondhatjuk, 20-500%-os növekedést ér el. Ezek meg fognak jelenni az árakban. Vannak, akik idő előtt emelnek árat, ezzel a versenytársakhoz kényszerítve a turistákat, lesznek olyanok is, akik túl későn emelnek árat és emiatt jelentős bevételtől esnek el.  Vélhetően azonban idén augusztus kiemelkedően nagy árbevétel emelkedést fog hozni (ami persze majd úgy jelenik meg a sajtóban, hogy minden rendben a turizmusban, sosem látott bevételeket érnek el a turisztikai szolgáltatók, miközben a költségek növekedése miatt sokan azért jelentős racionalizálási folyamaton esnek át, vagy kellene átesniük). 

Igaz, még csak az áremelkedések kezdetén vagyunk, de már jól látható az a folyamat amit itt rendszeresen értékelünk. https://naphire.hu/cikk/ez-brutalis-masfel-millioba-kerul-egy-het-nyaralas-a-balatonon

Általában nem okoz nagy meglepetés azt állítani, hogy a háború és a turizmus nem jóbarátok. Nyilván lehetnek rövidtávú előnyök, mint pl. nem utaznak messzire az utazni vágyók. Mindazonáltal a negatív hatások lényegesen nagyobbak. A jövő miatti bizonytalanság, az elszabaduló árak (infláció), az esetleges hiánygazdaság. Most egyelőre még ne beszéljünk arról, ha elakadnak a gázszállítások, akkor pl. nyilván a szállodákat elsők között korlátozzák majd a gázfogyasztásban.

Aki követi a blogunkat, számára semmi meglepő nincs ebben. Őrületes tempóban száguldanak az ipari árak - Portfolio.hu 31.4% az smafu. Lesz az még több is, amint a téli gázszámlák realitását mindenki megéli.

 

Joggal merül fel, hogy miért olcsóbb az import áru, mikor ott magasabbak a fizetések, magasabb a rezsi, stb.? Általában véve nyilván nem lehet kimerítő választ adni, de az alábbi cikk alapján egy jó példa eszünkbe jut:  Elszállt itthon a paradicsom ára az energiaárak robbanása miatt, tarolhat az olcsóbb import - Portfolio.hu Ha itthon a lakossági rezsi áron felső határ van, akkor valakinek ki kell fizetnie az ő gáz/áram fogyasztásukat is. Mivel sok esetben az önkormányzatok is átmentek a lakossági tarifába, így lényegében az övéket is. Mit gondolunk, kinek kell ezt kifizetnie? Igen, a piaci áron vásároló vállalkozásoknak. Azaz pl. a mostani energia áremelés mondhatjuk sokkal rosszabbul érinti a hazai vállalkozásokat, mint a jóval gazdagabb nyugatiakat. Hogy milyen arányban az attól függ mennyi költséget kell átvállalnia a vállalkozásoknak az államtól és a lakossági fogyasztóktól.

 Egy szállodában tipikusan vannak lemondható és le nem mondható foglalások. A vendégek a leggyakrabban a kedvezőbb árú szobát foglalják, ami viszont általában a nem lemondható foglalási feltétellel rendelkezik.  Ezt követően nem ritka eset, hogy mégis szeretnék lemondani a kedves Vendégek a le nem mondható szobát és hát valljuk be, szinte 100% a csalódottsági faktor, ha a szálloda ragaszkodik a foglalás díjához.